Az egyik fővárosi kórházból lapunk birtokába kerül levél értelmében minden államosított fekvőbeteg-ellátó intézményben érvényesíteni kellett ezt az utasítást, ezzel pedig az állami alkalmazottként tevékenykedő szakemberek nem milliós év végi jutalmaktól estek el, hanem a leggyakrabban néhány ezer forintos illetménykiegészítésüktől. Persze az intézkedésről már néhány napja lehetett hallani, hiszen a kormány az irányítása alá tartozó költségvetési fejezeteknél dolgozók számára már korábban megtiltotta a jogszabály alapján járó juttatásokon kívüli egyéb kifizetéseket. Aztán kiszivárgott a levél is, melyben az EMMI közigazgatási államtitkára, Lengyel Györgyi aláírásával az Egészségbiztosítási Alapból gazdálkodó egészségügyi intézmények - azaz az államosított kórházak és más szervek - vezetőit értesítették a kormány döntéséről.
Nem volt ugyanakkor egyértelmű, hogy ez az év végi egyszeri jutalmak visszavonását, vagy annál nagyobb kifizetés-tilalmat jelent-e. A kórházigazgatói utasításból azonban kiderül, hogy a felfüggesztés az egészségügyben dolgozók számára azt jelenti, hogy ezentúl számos, gyakorlatilag bérjellegű juttatást sem kaphatnak meg. Sokan ugyanis egyéni szerződéses megállapodások, vagy éppen az intézmény összes dolgozójára érvényes kollektív szerződés alapján dolgoznak, miután a Munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján járó bérből nem lehet megélni. Épp ezért, például a kifejezetten hiányszakmának számító területeken dolgozó orvosok díjazását egyéni szerződésekben, vagy a kollektív szerződésben szabályozzák, azaz nem jogszabály alapján kapnak pótlékokat és illetménykiegészítéseket. Ugyanígy nem a jogszabály rendezi az ügyeleti díjazást vagy a kiemelt foglalkozási csoportok pótlékait sem, így az intézkedéssel a saját erőfeszítéseinek is keresztbe tesz a kabinet, hiszen a nemzeti erőforrás miniszter évente meghatározza az úgynevezett hiányszakmák körét, mondván: az ilyen területeken dolgozóknak bérkiegészítést adnak, hogy minél többen válasszák a szakmát.
Most azonban, ha a kórházvezetők be kívánják tartani a munkáltatójuk, azaz a kormány utasítását, ezeknek a pluszjuttatásoknak a kifizetését meg kell tiltsák, és más bérjellegű pótlékok is tiltólistára kerültek. Mindez azt jelenti, hogy a magyar állami egészségügyben dolgozó orvosok és szakképzett ápolók fizetése éves szinten akár 20-30 százalékkal is csökkenhet, ami egy kiskeresetű, és a paraszolvenciából sem részesülő szakdolgozó számára akár a pályaelhagyás oka is lehet. Semmit sem tesz ugyanis az Orbán-kormány a romló életkörülményeik javítása érdekében. Már biztos például, hogy tábla szerint nem emelkednek a közszolgálati fizetések 2013-ban sem, így legfeljebb az ideihez hasonló illetménykiegészítésben részesülhetnek az egészségügyisek, miközben az már ebben az évben is visszaélésekre adott okot, és érdemben nem segített az ágazat dolgozóin. Tovább nőtt az elvándorlás, így már csak egy kisebb, és egyre elkeseredettebb dolgozói karnak szólhat az utasítás utolsó megjegyezése: "kérem a fentiekben foglaltak szíves megértését és tudomásul vételét."
Krízishelyzetben a szakdolgozók
Nem éri meg jól képzett egészségügyi szakdolgozónak lenni ma Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy noha az idei bérrendezésből már a legelső tervek alapján is kimaradtak volna, a diplomás egészségügyi szakdolgozók helyzetén mégis javított volna a rájuk vonatkozó bértábla egyes oszlopainak 5 ezer forintos emelése. Csakhogy ezt az utolsó pillanatban törölték a jövő évi költségvetésből, így - mint a Világgazdaság kiszámolta - a minimálbér-emelés után csak bruttó 8500 forint lesz a különbség a kezdő diplomás szakápolók és a szakképzésben végzett ápolók fizetése között. A visszavont pluszról már korábban beszámoltunk, hiszen az újabb egészségügyi salátatörvényt egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal "a 2013-as költségvetésre való tekintettel" módosították úgy, hogy a bruttó havi 93 forint körül kereső, jól képzett szakdolgozók ne részesüljenek egy fillér emelésben sem.
Eközben az is kiderült: bár az alapellátásba az ígéretnek megfelelően novemberben megérkezett a 14 százalékos emelt pénz, a terület egészségügyi szakdolgozóinak 96 százaléka - egy decemberi felmérés alapján - ebből semmit nem kapott meg. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatai szerint tehát az összes szakdolgozó ötöde, körülbelül 20 ezer alapellátásban tevékenykedő védőnő, háziorvosi, fogászati asszisztens béremelését utasították el a munkáltatók, a legtöbbször azzal az indokkal, hogy a plusz pénzt nem kötelező bérre fordítani.
Bíró Mariann
Forrás: Népszava
