Az Egyesült Államokban nagy vitát kiváltó kórházi intézkedések kapcsán az illetékesek hangsúlyozzák, hogy
a dohányzók kitiltása a klinikákról és rendelőintézetekből nem
valamiféle diszkrimináció, hanem a munkaegészségügyet és a
termelékenységet erősítő szabály. Hatalmas statisztikák
bizonyítják, hogy a dohányos munkatársak gyakrabban betegek, többet
hiányoznak a munkahelyről, mint a nemdohányzók - olvasható az American
Heart Association hírlevelében.
Az új szabályok azért is születtek, mert a korábbi szelídebb lépések nem voltak eredményesek. A kórházakban már jó ideje nem lehetett cigarettázni,
ám a dohányzók kimentek az épületek elé cigizni, ami időveszteséget
jelentett, ráadásul rontotta a gyógyintézet látványát. Sok munkahely
fizette a dohányzásról való leszokás költségeit, legtöbbször
eredménytelenül.
Ráadásul, akik dohányoznak, könnyebben kapnak légzőszervi
betegségeket, ami például a téli influenza-szezonban kiváltképp
veszélyes, ráadásul nemcsak a betegek, hanem a munkatársak szempontjából is növeli a kockázatot.
Az intézkedések bírálói szerint "ha mind több intézet követi ezt a
példát, a dohányzók mind nehezebben tudnak elhelyezkedni. A
munkanélküliség is árt az egészségnek" - hangoztatta Michael Siegel, a közegészségtan professzora.
Jelenleg minden ötödik amerikai felnőtt dohányzik,
ami lényegesen kisebb arány, mint az európai országokban, de még így is
milliókat érinthetnek az ilyenfajta új rendelkezések. Becslések szerint a dohányzók alkalmazása átlagosan évente 3391 dollárral (720 ezer forint) drágább, mint a nemdohányzóké, mert ennyi az egészségügyi többletköltség és a munkahelyi teljesítménykiesés.
A kritikusok szerint ez kockázatos mozgalom, mert a munkaadók
továbblépnek és megtilthatják az alkoholfogyasztást, a hamburgerevést,
vagy az egyéb veszélyeket.
A vita kapcsán az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is közölte, hogy példamutatásként náluk sem dolgozhat senki, aki dohányzik.