Budai mentőállomás 1123 Alkotás u. 56-58. (06-1)356-4937

Beneda Attila hangsúlyozta: a magas benzinárak miatt az OMSZ és a betegszállító szervezetek működése is kilátástalanná vált. Közlése szerint az OMSZ 232 millió forintot kap, ebből 32 millió forint a légi mentőket illeti meg, a betegszállító szervezetek működésére pedig 200 millió forint jut. Az ehhez szükséges forrást belső átcsoportosítással biztosította a tárca, így az más ágazatrészeknél nem fog negatívumként jelentkezni - tette hozzá a kabinetfőnök.

Mint mondta, tudják, hogy ez sem a mentők, sem a betegszállítók finanszírozási problémáit nem oldja meg, de átmenetileg lehetőséget ad arra, hogy zavartalanul működhessenek és így a betegek ellátása is biztosított legyen.

Hosszabb távon a szaktárca reményei szerint a júliusban életbe lépő betegszállítási rendelet is képes lesz kezelni ezt a problémát. Az új szabályozás értelmében a mentés és a betegszállítás központi irányítását az OMSZ végzi majd.

Beneda Attila szerint ennek révén olyan új belső hatékonysági tartalékok kerülnek elő a rendszerből, amelyek elegendőek lesznek ahhoz, hogy a második félévben ezeket a költségeket – például a magas benzinár fedezetét – kitermeljék. Viszont mire ennek a hatása jelentkezne, addigra sok szolgáltató csődbe menne vagy csőd közeli állapotba kerülne. Ezért döntött úgy a szaktárca, hogy a jelenlegi helyzet sürgős rendezésére gyorssegélyt adnak a szolgáltatóknak – mondta a kabinetfőnök.

Amenniyben a képviselők jövő szerdán megszavazzák Szentes Tamás előterjesztését, a szerkezet-átalakítási koncepció kidolgozásával megkezdődhet Budapest egészségügyi rendszerének átalakítása.

Szentes Tamás főpolgármester-helyettes előterjesztése a 12 egészségügyi intézmény integrációjához szükséges előzetes koncepcionális döntéseket tartalmazza. Indoklásában kifejtette, hogy több, korábban állami feladat került fővárosi önkormányzati intézményekhez, a rendszerben korábban is jelen lévő problémák nem enyhültek, hanem súlyosbodtak.

Ezek között említi a stratégia hiányát, az alulfinanszírozottságot, a növekvő hitelállományt, a nem a szükségletekhez igazodó kapacitásokat, a párhuzamosságokat és a drágán fenntartható, elöregedett ingatlanokat.

A cél az előterjesztés szövege szerint az, hogy az egészségügyi intézmények működése, hatékonysága javuljon, fejlesztésük szervezettebb legyen, de továbbra is magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak. Első lépésként az intézmények gazdasági és humánerőforrásának felülvizsgálatával és integrálásával, majd a főváros új orvosszakmai koncepciójának kidolgozásával olyan fővárosi egészségügyi rendszer alakulhat ki, amely biztonságos és magas színvonalú betegellátást biztosíthat - olvasható Szentes Tamás előterjesztésében.

A főváros egészségügyi ellátórendszeréről azt írja: az önkormányzat fenntartásában jelenleg 12 egészségügyi intézmény működik, 11 kórház és a Központi Stomatológiai Intézet. A kórházak között található több olyan, amely a legmagasabb szintű ellátást képes nyújtani, illetve van szakkórház, gyermekkórház. A lakosság ellátásában a Fővárosi Önkormányzat 2010-ben 10.729 kórházi ággyal vett részt, ezzel a fekvőbeteg- ellátó kapacitással a főváros intézményei évente több mint 370 ezer esetet látnak el. A járóbeteg-szakellátást területén közel 6 millió esetet látnak el évente, fogászati alap- és speciális ellátás 2.569 órában működik.

Az egészségügyi intézmények 2010. december 31-i tartozásállománya 6,5 milliárd forint, az adósságállomány alakulása alapján a Károlyi Sándor Kórház, a Heim Pál Gyermekkórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Baleseti Központ, valamint a Központi Stomatológiai Intézet súlyos pénzügyi helyzetűnek minősíthető. A finanszírozás átfogó rendezése nélkül eladósodásuk tovább folytatódik, működésképtelenné válnak - mutat rá.

A képviselők az előterjesztéshez kapcsolódóan arról szavaznak, felkérik-e Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármestert, hogy dolgozza ki a fővárosi tulajdonú egészségügyi intézmények egységes informatikai, kontrolling-, humánpolitikai és gazdálkodási integrációja feltételeinek megvalósítási tervezetét, a kormányzati döntéstől függően.

A közgyűlés egészségpolitika bizottsága március 21-i ülésén támogatta a koncepció kidolgozását. Szentes Tamás ágazati főpolgármester-helyettes javaslatának célja a fővárosi kórházak integrációja, így nem azonos az egészségügyi intézmények "állami gondoskodás" alá vételének szándékával, amelyet Tarlós István főpolgármester és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár jelentett be még február elején.

A bizottság ülésén Szentes Tamás befogadta Havas Szófia szocialista egészségpolitikus ezzel kapcsolatos módosító javaslatát, amely szerint az integrációs törekvések felülírásához "kormányzati döntés, illetve az ahhoz szükséges törvényi módosítások megszületése" is szükséges.

Tarlós István február 2-i, Szócska Miklóssal közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, egységesen "állami gondozás alá kell venni" a fővárosi kórházakat. A főpolgármester akkor azzal érvelt a kórházak állami gondoskodásba vétele mellett, hogy az egészségügy jelenlegi kettős, állami és önkormányzati finanszírozása mérhetetlenül káros.

Tarlós István akkor úgy fogalmazott: azt szeretné, ha a források és a struktúra úgy koncentrálódna Budapesten, hogy javuljon az egészségügyi ellátás.

Az Egyesült Államokban nagy vitát kiváltó kórházi intézkedések kapcsán az illetékesek hangsúlyozzák, hogy a dohányzók kitiltása a klinikákról és rendelőintézetekből nem valamiféle diszkrimináció, hanem a munkaegészségügyet és a termelékenységet erősítő szabály. Hatalmas statisztikák bizonyítják, hogy a dohányos munkatársak gyakrabban betegek, többet hiányoznak a munkahelyről, mint a nemdohányzók - olvasható az American Heart Association hírlevelében.

Az új szabályok azért is születtek, mert a korábbi szelídebb lépések nem voltak eredményesek. A kórházakban már jó ideje nem lehetett cigarettázni, ám a dohányzók kimentek az épületek elé cigizni, ami időveszteséget jelentett, ráadásul rontotta a gyógyintézet látványát. Sok munkahely fizette a dohányzásról való leszokás költségeit, legtöbbször eredménytelenül.

Ráadásul, akik dohányoznak, könnyebben kapnak légzőszervi betegségeket, ami például a téli influenza-szezonban kiváltképp veszélyes, ráadásul nemcsak a betegek, hanem a munkatársak szempontjából is növeli a kockázatot.

Az intézkedések bírálói szerint "ha mind több intézet követi ezt a példát, a dohányzók mind nehezebben tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség is árt az egészségnek" - hangoztatta Michael Siegel, a közegészségtan professzora.

Jelenleg minden ötödik amerikai felnőtt dohányzik, ami lényegesen kisebb arány, mint az európai országokban, de még így is milliókat érinthetnek az ilyenfajta új rendelkezések. Becslések szerint a dohányzók alkalmazása átlagosan évente 3391 dollárral (720 ezer forint) drágább, mint a nemdohányzóké, mert ennyi az egészségügyi többletköltség és a munkahelyi teljesítménykiesés.

A kritikusok szerint ez kockázatos mozgalom, mert a munkaadók továbblépnek és megtilthatják az alkoholfogyasztást, a hamburgerevést, vagy az egyéb veszélyeket.

A vita kapcsán az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is közölte, hogy példamutatásként náluk sem dolgozhat senki, aki dohányzik.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mostantól minden olyan esetben, amikor dolgozóit atrocitás éri, azonnal rendőri feljelentést tesz, és az elkövetőkkel szemben a lehető legszigorúbb büntetési tétel alkalmazását kéri.

• Életeket mentő embereket ütnek meg – tudják, mit tesznek?


Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel


Az OMSZ kedden az MTI-nek eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a közelmúltban több alkalommal is támadás érte a segítő hivatásukat gyakorló, szolgálatukat teljesítő mentődolgozókat. A napokban pedig egy súlyosan sérült férfi életéért küzdő mentőknek kellett menekülniük a rohamkocsit rugdosó személyek elől – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy tavaly december óta valamennyi egészségügyi dolgozó közfeladatot ellátó személynek minősül, így aki a feladatát ellátó egészségügyi dolgozót erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, esetleg bántalmazza, bűntettet követ el, amiért három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Erre reagálva a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) azt közölte teljes mértékben egyetértenek és támogatják a mentőszolgálat kezdeményezését.

Továbbá azt írták, hogy köztestületük már az említett jogszabály megjelenése előtt is számos fórumon kezdeményezte az egészségügyi szakdolgozók bántalmazásával kapcsolatos szabályozás rendeleti szinten történő megoldását. „Minél hamarabb el kell érjük azt, hogy a hivatásukat teljesítő, közfeladatokat ellátó egészségügyi dolgozókat ért bántalmazással szemben a legszigorúbb büntetés alkalmazása jusson érvényre” – fogalmazott a MESZK.

 

Szólj hozzá: ITT

(MTI)